Lelőhelye: Kalocsa melletti falvakban, Homokmégyen, Szakmáron, Öregcsertőn. E községek népművészeti szempontból nevezetesek.

Jellemző ágai: pingálás, hímzés, tűcsipke, faragás. A falfestéses hímzés motívumai azonosak, hasonlóak. Hímzése a múlt század második felében indult fejlődésnek. Az 1920-as években színesedett el a hímzése.

Anyaga: Sifon vagy vékonyszálú vászon.

Fonala: Sodrott színes gyöngyfonál.

Színezése: Régen fehérhímzés volt, később fekete, kék-piros-zöld, ma 27 színnel dolgoznak.

Öltése: Laposöltés. Az öltésirány és a színek árnyalata teszik jellegzetessé hímzésüket.

Motívumai: A mező, a rét, a kertek sokszínű virága. Közel állnak a naturalizmushoz. Az apróbb és nagyobb virágokból kompozíciós egységet alkotnak. Régen sorokba rendezték a mintákat, ma felületet betöltő. A virágokat nem csak koszorúba, vagy más kompozícióba foglalva, hanem önállóan is alkalmazza.